HÚSVÉTI KÉSZÜLŐDÉS - NAGYPÉNTEK

A keresztény egyházak ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról. Passiójátékok és számos képzőművészeti alkotás, többek között Munkácsy Mihály is megemlékezett erről. Nagypéntek minden évben a húsvét előtti péntek és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. A hagyományok szerint nemcsak böjtöltek, sok helyen gyászruhát is öltöttek az emberek. Tilos volt a mezei és a házi munka. Aki például sütött, annak a hiedelem szerint kővé vált a kenyere. 2017. óta nagypéntek munkaszüneti nap hazánkban.

HÍMES TOJÁS
Nagypénteken festették a tojásokat, amiben már az egészen kicsi lányok is segédkeztek. A tojásírás nem volt egyszerű mesterség, tapasztalatot igényelt. A díszítő minták régi neve hím, ez a szó található meg a díszítést jelentő hímzés szavunkban is. A hagyományos tojásfestési technikákról (berzselés, írókázás) egy korábbi húsvéti facebook posztunkban és honlapunkon bővebben is olvashatnak.

HAJNALI FÜRDŐZÉS
A tavaszi megtisztulást, az új élet kezdetét jelentette az ehhez a naphoz kapcsolódó rituális mosakodás is. Nagypénteken hajnalban volt szokás a patakhoz menni és abban megmártózni vagy megmosakodni. Aki ezen a napon a folyóvízben mosdott, arról úgy hitték, hogy egész évben szép és egészséges lesz. Így hát a lányok abban a hitben mosakodtak meg a patakban vagy a folyóban, hogy szépek maradnak, szeplősek se legyenek. A víz fölé hajló fűzfák alatt fésülték a kislányokat, úgy gondolták, hogy amilyen szép hosszúak a fűzfaágak, nekik is olyan szép hosszú hajuk lesz. Volt, ahol haza is vittek a folyó vizéből, és a húsvéti ünnepek alatt abban mosakodtak. Nemcsak a lányok és legények mentek a patakra, egyes vidékeken a lábasjószágot is megitatták ilyenkor, máshol a lovakat is megúsztatták a közeli folyóban.

ESTI TŰZGYÚJTÁS
Este aztán tüzet gyújtottak, annak emlékére, hogy Jézus elfogatása után a katonák tüzet gyújtottak a főpap udvarában, s néhol egy bábut elégetve gyakorolták a Pilátus-égetés szokását is.

BÖJTÖLÉS
Nagypénteken egyes helyeken nem reggeliztek, ebédkor habarás és rántás nélkül készített aszaltszilva-leves és mákos tészta vagy túrós tészta került az asztalra, vacsorára pedig főtt tojást ettek. Nagyon szigorú étkezési szokások is kialakultak, volt, hogy a böjtölők péntekenként csak hét búzaszemet vettek magukhoz, vagy éppen negyveneltek, ami azt jelentette, hogy a 21 és 60 év közötti egészséges férfiak az összes böjti napon csak egyszer, naplemente után étkeztek.

A NAGYHÉT LEGFONTOSABB SZOKÁSAI
https://netfolk.blog.hu/2014/04/15/a_nagyhet_legfontosabb_szokasai

MUNKÁCSY MIHÁLY: KRISZTUS TRILÓGIA
A Magyar Elektronikus Könyvtár kiállítótermében:https://mek.oszk.hu/01300/01358/html/dokumentum.htm

MUNKÁCSY MIHÁLY: GOLGOTA című festményének elemzése https://confessio.reformatus.hu/v/munkacsy-mihaly-a-golgota-c-festmenyenek-elemzese/

Források:
Képes Magyar Néprajz / Bihari-Pócs, Corvina Kiadó
Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás
netfolk.blog.hu
confessio.református.hu
mek.oszk.hu