HÚSVÉTI KÉSZÜLŐDÉS - VIRÁGVASÁRNAP
2020.04.05
A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, a valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.
Miért locsolkodunk húsvétkor? Honnan erednek a szokásaink? Mennyire ismerjük népi játékainkat, hagyományainkat? Járjunk ennek utána, készüljünk közösen egész héten! A nagyhét kezdetén, virágvasárnapi szokásainkról esik szó:
VIRÁGVASÁRNAP
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, ezen a napon Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezünk meg. Nálunk a lába elé fektetett pálmaágakat a barka helyettesíti. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, és gyógyításra is.
VIRÁGVASÁRNAPHOZ TARTOZÓ KÉT JELLEGZETES LEÁNYSZOKÁS:
KISZEHAJTÁS
A kiszehajtás, kiszejárás, kiszehordás olyan virágvasárnapi leányszokás, amivel a böjti időszak távozását, a tavasz kiteljesedését, a bőség megérkezését sürgették. A kisze többnyire egy menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették, vagy elégettek. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. Öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy; ha véletlenül visszafordul a bábu, attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba és elveri a határt a jég.
VILLŐZÉS
Virágvasárnap a kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a házakat. A villőágakat felszalagozták, de volt olyan község, ahol húsvéti hímes tojásokat is aggattak a fűzfaágra. Énekük végeztével a gazdasszony letört egy kis gallyat az ágról és "Mind menjetek férjhez!" szavakkal megveregette a lányokat. A villő szó egyrészt a szláv vila, vily 'tündér' másrészt a latin eredetű villus 'lomb' szóbóbl eredeztethető. Volt, ahol a két szokás, a kiszehajtás és a villőzés - a kisze kivitele és a villő behozatala - összekapcsolódott, és a tél kivitelét, illetve a tavasz behozatalát jelképezi.
Ajánló:
Kiszézés, villőzés, húsvéti locsolkodás
- A diósjenői Hagyományőrző Egyesület előadásában
TAVASZHOZ, HÚSVÉTHOZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI SZOKÁSOK, JÁTÉKOK
ZÖLDÁGJÁRÁS
A húsvétvasárnaphoz és más tavaszi vasárnapokhoz kapcsolódó zöldágjárás a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék. A lányok a legényekkel a falu egyik végén kézfogással sorba álltak. A sor mindkét végén kaput tartottak zöld ággal a kezükben. A sor egyik vége átbújt a sor másik végén lévő kapu alatt, így mentek végig a falun. A dal első három sorát a két kaput tartó énekelte egymásnak felelgetve. A Bújj, bújj kezdetű részre megkezdődött a kapun való átbújás.
KAKASLÖVÉS
A 13-14 éves fiúgyermekek egy héttel a kakaslövés előtt végigjárták a falut, hogy három-négy kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét első napján délben gyülekeztek és dramatikus formában előadott, tréfás veszekedéssel búcsúztatták a kakast. A búcsúztató szövegét a kakas nevében az egyik legény mondta el (részlet):
"Húsunkból, combunkból zsíros lé ne főjjön,
Szalonna melléje sehonnét se jöjjön.
Ha laskával főzik, az ragadjon össze,
Legyen egy nagy hosszú hárskötél belőle.
Ha árpakásával főznék, akkor is ragadjon össze,
Legyen olyan, mint egy kilencvenkilenc esztendős bivalynak a bőre."
A dramatikus játék után a táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőttek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálta, az a győztes. Este a kakaslövők ismét összegyűltek annak az embernek a házához, ahol a szerepeket betanulták. Itt a háziasszony a megvásárolt kakasok, illetve tyúkok húsából és marhahúsból főzött levessel várta őket. Az asztalnál a győztest a főhelyre ültették, ő kapta a kakas combját, máját, szívét.
Források:
Magyar Néprajzi Lexikon
Dömötör Tekla: Magyar népszokások
netfolk.blog.hu