BARTÓK BÉLA életműve mind a magyar, mind az egyetemes zenetörténet szempontjából korszakalkotó jelentőségű. A 20. század első felének egyik legnagyobb egyénisége volt, a nemzeti és a modern zene képviselőjeként. Nevét szinte az egész világon ismerik. Elismert népzenekutató, tanár, zongoraművész és zeneszerző volt egy személyben.
Tudását rendkívül sokoldalúnak tartották, bár alkatilag törékeny, betegségre hajlamos volt, munkabírása nem ismert lehetetlent, szüntelen tenni akarás jellemezte.
Bartók életműve tovább él, hiszen a mai napig megihlet koreográfusokat, operarendezőket. Az európai zenetörténet és az egész magyar kultúra egyik legkimagaslóbb egyéniségeként tekintünk rá.
Intézményünk Bartók Béla nevét a zeneszerző halálának 10. évfordulóján, 1955-ben vette fel.
Néhány részlet életéről és munkásságáról:
1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, a mai Románia területén. Édesapja iskolaigazgató volt, és maga is tehetséges csellista. Tanítónő édesanyjától kapta első zongoraleckéit. Első szerzeményeit - keringőket és polkákat - kilencévesen írta. Előadóként és zeneszerzőként 11 éves korában debütált. Gyermek és ifjúkorának éveit Nagyváradon, Bessztercén, majd Pozsonyban töltötte, öt éven keresztül tanult a pozsonyi gimnáziumban.
1899-ben helyet ajánlottak neki a bécsi konzervatóriumban, de úgy döntött, hogy Budapesten, a Zeneakadémián folytatja zenei tanulmányait zongora és zeneszerzés szakon. Törékeny, beteges gyermek volt, ami megmaradt az akadémiai évek alatt is. Strauss zenéje nagy hatással volt rá, felélesztette benne a komponálás iránti lelkesedést. 1903-ban fejezte be zeneakadémiai tanulmányait. Előadói és zeneszerzői tehetségére való tekintettel az akadémiai vizsgától eltekintettek: "az általános vélemény szerint ez felesleges" - mesélte anyjának egyik levelében.
A zeneakadémián ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, és a magyar kultúra felemeléséért vállalt közös programjuk egész életre szóló, őket összekötő célkitűzésük lett. Ennek a munkának az első eredménye a közösen kiadott Húsz magyar népdal volt. A népzenével való találkozás, Kodállyal kötött szövetsége új élményanyaggal gazdagította művészetét. 1906-tól rendszeresen gyűjtött népzenét, összesen mintegy 12 500 dallamot.
Művészete több korszakra osztható. Az alkotói pályája kezdetén még a nemzeti romantika ihlette, Wagner, Richard Strauss, Brahms és Liszt zenéjéből meríti zenei ötleteit. A cigányzenekarok által ismert divatos népies műdalok és a verbunkos zene nagy hatással vannak az olyan kezdeti kompozícióira, mint például a Kossuth szimfónia.
1907-ben kinevezték a Zeneakadémia zongoratanárának, majd1913. végéig beutazta Magyarországot, Erdélyt, Románia egy részét.Sokan talán nem is tudják, hogy nem csupán a magyar és a környező népek zenéjét gyűjtötte, hanem Észak-Afrikában az arab dallamvilág kincseit is. Kutatásairól írt cikkeit az egész világon publikálta.
1917. május 12-én nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfit. Egy évvel később, május 24-én az Operaház színpadára került A kékszakállú herceg vára. Ezután hozzálátott A csodálatos mandarin komponálásához. Ezt követően sikeres koncertturnéra indult Európában, majd 1927-ben az Egyesült Államokban turnézott. 50. születésnapjára megkapta a francia Becsületrendet, Magyarországonpedig odaítélték neki a Corvina Koszorút.
1934-ben abbahagyta a tanítást a Zeneakadémián, régi barátjával, Kodállyal kutatói állást vállalt a Magyar Tudományos Akadémián, ahol egy népzenei kiadvány elkészítésén dolgoztak. Amerikai hangversenykörútját használta fel a kivándorlásra, 1940 októberében Amerikába utazott. Az utazás hivatalos célja egy újabb turné volt, de barátai tudták, hogy bizonytalan ideig ott fognak maradni. Reménytelen honvágy gyötörte, idegennek érezte magát New Yorkban. 1942 áprilisától egészsége gyorsan romlani kezdett. Nem ismerték fel a leukémiát, amely végül a halálát okozta. 1945. szeptember 26-án hunyt el. Hamvait 1988-ban hozták haza végső nyughelyére, Magyarországra.
A MUZSIKÁS EGYÜTTES 1973. óta működő nemzetközi hírű Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar népzenei együttes, eddig ők adták a legtöbb koncertet a Művészetek Palotája - Bartók Béláról elnevezett -hangversenytermében.Bartók nevéhez kötődött az együttes indulása is, hiszen a hatvanas évek végén a Bartók Táncegyüttes tagjai közül kerültek ki azok a fiatalok, akik erdélyi útjaik hatására "táncházak" szervezésébe kezdtek Budapesten. Az ő körükben alakult meg a Muzsikás, mely hamarosan a magyar népzene nagykövetévé vált.
Világszerte bizonyították, hogy a magyar népzene azonos értékű az egyetemes zenekultúra bármely más műfajával.
Az alábbi LEMEZÜK meghallgatható az interneten, nagy szeretettel ajánljuk mindenkinek:
https://www.youtube.com/watch?v=Wflxt0TTjT4Kapcsolódó videók:
Bartók Béla - Allegro Barbaro
https://www.youtube.com/watch?v=NrrGHP4zR34
Bartók Béla - A fából faragott királyfi
https://www.youtube.com/watch?v=nP8r48MFxyw
Bartók Béla - A kékszakállú herceg vára
https://www.youtube.com/watch?v=Tllv7GMJuAk
Információk, források:
https://www.arcanum.hu/.../zene-a.../bartok-bela-1881-1945-1783/
https://www.filharmonia.com/Htm/Bartok_Bela.html
https://www.irodalmiradio.hu/.../z.../kszerzo/b_menu/04bartok.htm