PÜNKÖSDI NÉPHAGYOMÁNYAINK
2020.06.01
A magyar pünkösdi hagyományok - mint néphagyományaink általában - keresztény elemek és ősi pogány rítusok keveredéséből jöttek létre. A húsvét utáni ötvenedik nap pünkösd, amely nap a Szentlélek eljövetelének ünnepe.
PÜNKÖSDHÖZ KAPCSOLÓDÓ NÉPI HIEDELMEK
Különböző rítusok és hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz hazánkban is, akárcsak a környező országokban. Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágakat helyeztek, hogy a gonosz, ártó szellemeket távol tartsák; néhol ilyenkor állították a májusfát is. Hazánkban a teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen. Úgy tartották, aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. Időjárás és termésjóslásra példa: Gyimesben úgy tartották, ha ilyenkor esik, jó termés várható. Baranyában és Bács-Bodrogban azt mondták: " Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz". Az eső általában nem kívánatos: "pünkösdi eső ritkán hoz jót". A pünkösdi harmatnak egészség és főként szépségvarázsló erőt tulajdonítottak. Pünkösd hajnalán napkelte előtt a lányok a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük, ne legyen szeplős az arcuk.
PÜNKÖSDI KIRÁLYVÁLASZTÁS
A pünkösdi királyválasztás az egyik legismertebb pünkösdhöz kapcsolódó népszokásunk. A pünkösdi királyt a falu legényei közül különböző ügyességi versenyeken, ügyességi próbák keretében választották meg: pl. lovaglás, birkózás, futás, szamaragolás, kakaslövés, rönkhúzás. A pünkösdi király a megválasztása után egy évig "uralkodott". Amíg a koronát viselte, addig olyan kiváltságai voltak, minthogy ingyen ihatott a kocsmában, nem kellett fizetnie egyetlen mulatságban sem, minden megmozdulásra hivatalos volt, mások kötelesek voltak őrizni az állatait is, mi több, ő lett a legények vezetője is a faluban. Európa nagy részén a középkortól kezdődően él ez a szokás, sok helyen választanak májuskirályt, pünkösdi királyt. Európa jelentős részén már a középkor óta tartanak pünkösdi vagy májuskirály-választást, ez a legismertebb pünkösdi hagyományunk a Székelyföldtől Dunántúlig elterjedt. Hazánkban a 16. századtól kezdve már ismert volt, ekkortól vannak írásos nyomai is a hagyománynak. Mivel csak egy évig tart az uraság, a mulandóságára, értéktelenségére utalva alakult ki a rövid, mint a pünkösdi királyság szólásunk.
PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉJÁRÁS
Hasonlóan elterjedt hagyomány a pünkösdi királynéjárás, amely során négy nagyobb lány énekelve és táncolva körbevitt a faluban egy ötödiket, a legkisebbet, a legszebbet. A kiválasztott lányt zöld ágakkal királynőnek öltöztették, és rózsaszirmot hullatva házról házra jártak vele. Az udvarokba betérve a kis királyné feje fölé kendőt feszítettek, körbejárták, a végén pedig felemelték és termékenységvarázsló mondókákat verseltek.
A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ
A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Erdély és a Kárpát-medence legjelentősebb, legnagyobb tömegeket vonzó eseménye, amelynek hagyományai már a 16. századból is ismertek. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten felcsendül a Boldogasszony Anyánk és a Székely Himnusz.
Források:
Magyar Néprajzi Lexikon
Anyanyelvápolók Szövetsége
Krónika Online
Cultura.hu - képeslap
Tátrai Zsuzanna: Pünkösd a magyar néphagyományban
Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások